Amit a szalma brikettről tudni érdemes:

A témához kapcsolódó webes tartalmak:

Fapellett árak Fabrikett típusok és árak Fabrikett / Biobrikett

Az apríték égőkről: Amit tudni érdemes és árak

Amit az infra fűtőpanelekről tudni érdemes

A szalmabrikett a melléktermék-hasznosítás korszerű elvének alkalmazásával gyártott, gazdaságos, környezetbarát tüzelőanyag. Gabonaszalmából készül, nagy nyomású préselési technika segítségével.Felhasználása során a növényi szárban felhalmozódott magas energiatartalom felszabadulása a keményfával közel megegyező hőmennyiséget biztosít a fűtőberendezés számára.

A cégünk által gyártott szalmabrikett 15-30 cm hosszú, 60 mm átmérőjű tömör, henger formájú, amelyet kazánba, kályhába, kandallóba egyaránt ajánlunk.Mivel a feldolgozás során semmilyen adalék, kötőanyag hozzáadása nem történik, így termékünk egy teljesen környezetbarát biobrikett. A kiszerelést végezzük 20 kg-os dobozokban.

Tüzeléstechnikai javaslat

A szalmabrikett térfogata az égés során 1,5-2-szeresére duzzad, ezért a tűzteret sohasem szabad teljesen megtölteni, maximum feléig.
A begyújtáshoz alul vagy felül éppúgy gyújtós szükséges, mint szén vagy keményfa esetében.
A fűtés során nagyon fontos a levegő szabályozása: amikor a szalmabrikett felizzott, kevés levegőt igényel a tartós égéshez.
A szalmabrikett fűtőértéke azonos egyes tűzifa-félékkel, a fűtés során mégis a szénnel történő fűtési módszert célszerű alkalmazni.
FIGYELEM! A szalmabrikett égése során a fához képest több hamu marad (kb.8-10%), amely a szerkezetéből adódóan jó hőtartó képességekkel rendelkezik.

A szalmabrikett előnyei

magas fűtőérték (15-17 MJ/kg)
bármelyik hagyományos tüzelőberendezésben felhasználható
kellemes hőérzetet biztosít
jó ár-érték arány: 2 kg szalmabrikett közel 1 m3 gáz hőenergiáját állítja elő
könnyű kezelhetőség, kis helyigény
megújuló energia, a jövő védelem

Tényleg mindent tudunk a szalma-brikettről?

A szalmabrikett, a földgáz, a szén, a gázolaj helyettesítésére ajánlott környezetbarát energiahordozó legfontosabb jellemzői:

100% természetes biomassza-alapanyagokból (szalma, széna) készül. A friss aranysárga brikettnek szalmára illetve szénára hasonlítható természetes illata van. A jó emlékekhez is gyakran kötődnek illatok. A szalmabrikett illata minden esetben a zöld pázsitra, virágzó rétre, amely tele van napsütéssel, és a madarak énekével emlékét hívja elő;
ezek a brikett-csövek általában kb. 80 mm hosszúak és leggyakoribb a kb. 70 mm-es átmérőjűek;
fűtőértéke nagy, kb. 17,5-19,5 MJ/kg (4000 kalória), tehát megegyezik a barnaszénével, de azoknál tisztább, komfortosabb;
halmazsűrűség: 1m3 szalmabrikett = kb. 400 kg (4 mázsa) - a szalmabála halmazsűrűsége viszonylag kicsi, ezért szállítása és tárolása költséges, illetve helyigényes, a szalma nedvességtartalma pedig változó;
kötőanyagot (ragasztót) nem tartalmaz, ezért kémiai összetétele a természetes szalmáéval azonos;
hamutartalma jelentéktelen (2-4 %), kicsi hamuja környezetbarát, a szénsalakkal szemben természetes növényi tápanyag, ezért szántófölden illetve kertekben a műtrágya helyettesítésére kiszórható.
nedvességtartalma kicsi, 7-10 % körüli, ezért sokkal könnyebben, jobb hatásfokkal ég, mint a tűzifa;

A tömörségen kívül az alacsony nedvességtartalom az, mely igen kedvező tüzeléstechnikai tulajdonságokat ad a brikettált mellékterméknek. Az egyenletes szegényégésű szalmabrikettnek sok kívánatos gyulladási tulajdonsága van: a nagy fűtőértéke és a kitűnő gyenge-égéses. A szalmabrikett lassan ég, és hamuja is kevés, míg a szalma illetve szalmabála gyorsan ég, kisebb a hőleadása, és sok hamut hagy. Gabonaszalma esetén például az éghető anyagok 82-86%-os részarányából 70-80% illóalkotó. Ezek az illóanyagok az égés során 250-300°C hőmérsékleten nagy mennyiségben szabadulnak fel. Az égési folyamat másik meghatározó tényezője a tűztérbe adagolt anyag formája is. Szalmabálák esetében az égés első fázisában a viszonylag kisméretű tömörség következtében rendelkezésre álló fajlagos nagy felület hatására az illógázok könnyen felszabadulnak és okozzák a salak olvadását, a hőcserélők csöveinek dugulását stb., melynek egyértelmű következménye a felhasználó kazán tönkremenetele. Erősebben tömörített anyag – szalmabrikett - esetén ez a reakcióképes felület kisebb, és ennek következtében az anyag meggyulladása lassabb és nehezebben megy végbe, viszont az égés tökéletesebben mehet végbe.
A szalma-brikettet a hagyományos cserépkályhában, vegyes tüzelésű kazánban, vagy a kandallóban egyaránt tudjuk hasznosítani.

Egy német kutatócsoport számításai szerint:

szalmabrikett aprított szalma, széna összepréselésével készülhet,
nedvességtartalma - kb. 7% - 1/6-a az egyszerű tűzifáénak,
a tűzifával szemben 2-3-szor nagyobb sűrűségű, és mintegy 40%-kal nagyobb fűtőértékű,
ezért ugyanolyan fűtőhatás eléréséhez a tüzelőberendezés tűzterében kisebb mennyiséget kell elégetni,
nyugodt, egyenletes láng
nyugodt, egyenletes lánggal hosszan tartó, szinte tökéletes égést biztosít,
magas hatásfok: 92%,
fűtőértéke - több, mint 18000 kJ - magasabb, mint a barnaszéné (15000 kJ) vagy az egyszerű tűzifáé (12000 kJ),
felhasználható mindenfajta fa, szén és vegyes tüzelésű kazánban, cserépkályhában, kandallóban, grillezéshez,
helytakarékos - 1 m3 szalmabrikett = kb. 5 m3 tűzifa,
környezetbarát - nem tartalmaz ragasztóanyagot, újrafelhasznált természetes alapanyag,
a minimális hamumaradék (kevesebb, mint 3%) magas ásványanyag tartalma miatt kiváló trágyázáshoz.

Magyarok még mindig kevés információval rendelkeznek a szalma-brikett és faapríték készítéséről, értékesítéséről, de a megújuló energiák kihasználásáról is van mit bepótolniuk.

De az igazi nagy pénz ott hever az aranyszén-banyában - a magyar földön, csak meg kell nagy akarattal találni!

Furcsa, nem furcsa, Lengyelországon 1.500 ilyen gabonatermelő van, akinek szalma-brikettáló gép is van. Bár óriásinak tűnik a szám, mégis megél mindegyikük. A piac nagy, jól megférnek valahányan. Ezek a gazdák nem a tarlón elégetnek, vagy beszántanak mezőre a mellékterméknek számító szalmát, illetve kukoricaszárat. Azt is értékesítik, szalma-brikettet készítenek, és akkora rá a kereslet, hogy nem is tudjak teljesíteni a megrendeléseket. Említett brikett pedig az a préselt szalmahenger, mely a kályhában úgy ég, mint a zsír, és senki sem panaszkodhat rá. Ezek a lengyel gazdák között azonban van egy gazdakör, amelyik eltér a többi ezerszáz-negyvenkilenctől. Egy lengyel kisfalu Gniewkówban működő gazdakör tagjai úgy döntöttek, hogy vásárolnak egy mobil szalma-brikettáló gépet és így megkezdődött - kezdetben kísérletként - a széna-, szalma-brikettálás. Később négy szalma-brikettálót létesítettek, ami több száz tonna szalmát és szénát voltak képesek (jó minőségű, a barnaszén fűtőértékének megfelelő), kb. 3.500-4.000 kg/kcal fűtőértékű briketté átalakítani. Annyira sikeres volt ez a megoldás, hogy 1 év alatt 800 tonna biobrikettet állítottak elő. A későbbiekben ezt a mennyiséget emelték, és ebből 500 tonnát még exportáltak is Németországba, Svédországba. Az említett gabonatermelő gazdakörnek az első tiszta haszna a szalma után kb. 40.000 EUR (10 millió forint) volt, ebbe még be kell kalkulálni azt is, hogy ezt megelőzően évente kb. 1,5 millió forint a szalma tarlón elégetési vagy beszántási költségük is volt.
Svédországban a lengyel biobrikett kiskereskedelmi ára:

Ömlesztve kamion - 135 EUR/t (kb. 33 eFt/tonna)
Big-bag zsák (800-900kg) - 178 EUR/t (kb. 44 eFt/tonna)
Hipermarketben 25kg zsák - 192 EUR/t (kb. 48 eFt/tonna)A Gniewkówi gazdakör tehát fejlődik. Talán azért is, mert megérezte a jövő szagát. Egy olyan jövőjét, amelyben nincs helye a pocsékolásnak, mindent felhasználnak, ami felhasználható. Jelenleg a többi lengyel gabonatermelő is példát veszi tőle, így térnek át a környezet-szennyezésről a termelésre, jövedelemszerzésre.

Az uniós állattenyésztés visszaesőben van, egyre kevesebb szalma kell. Németországban és Lengyelországban viharos gyorsasággal terjed a szalma-brikettel fűtés. A 7 cm átmérőjű, 10-30 cm hosszú szalmabrikett fűtőértéke magasabb a tűzifánál, a barnaszénnél.

Két éve még 20-25 forintba került kilogrammja, mára ebből 45-50 forint lett. A lengyel mobil brikettáló gépek óránként 50-120 kg, 2 000-6 000 Ft nettó értékű szalma-brikettet állítanak elő.

Ár: 2.250.000 - 3.100.000 Ft + ÁFA. Új szalma brikettálógép.

Magyarország nagyon gazdag ország, élen jár a pazarlásban.

Évente kb. 6 millió tonna szalma termelődik, és csak 3 millió tonnát használják fel. Betakarítás után tekintélyes szalmabálák több hónapon keresztül sorakoznak a magyar földön.

Magyar gabonatermelő egy hárommázsás szalmabáláért 1 000 – 2 000 forintot kap. Osztrák, lengyel gabonatermelő egy hárommázsás szalma-brikettért 10 000 – 20 000 forintot kap.

De az igazi nagy pénz ott hever az aranyszén-banyában - a magyar földön, csak meg kell nagy akarattal találni!